A padlizsán és én

Szóval én a padlizsánt nem annyira... ennek legfőbb oka egy régi, rosszul sikerült töltött padlizsán, azóta az egész család nem eszi meg. Én is csak néha, amikor a török húsos-zöldséges egyvelegbe keveredik néhány kocka belőle.

 

Viszont egyszer ettem egy nagyon finom, nagyon fokhagymás párolt padlizsánt pirítóssal, ebből levontam a következtetést, hogy finom is tud lenni, de tudni kell elkészíteni. Aztán egyszer egy nagyon padlizsános pizzát hozott a futár (egy hasonló nevű, de teljesen más jellegű tésztaétel helyett) és akkor megint szembesülnöm kellett vele, hogy lehet, hogy az én előítéleteim túl határozottak.Most viszont itt álltam, a hűtőben másfél pici, megmaradt padlizsánnal, egyszerűen nem volt szívem kidobni. A fél a lecsóba került, az egésszel padlizsánkrémet tervezgetek.A tegnapi ebéd (ld. alább) igazi bolgár-magyar lecsó volt, hagymával, cukkinivel, padlizsánnal, sok paprikával és paradicsommal. Na, mire idáig elértem, egyszer csak kezdett kevésnek tűnni a hely a hátralévő virslinek és tojásnak. Nem, rossz kérdés, ezek nélkül nem megy. Igazi húsevő-ragadozó vagyok, a vegetáriánussá válás minden igénye és esélye nélkül. (A vércsoportomra szoktam fogni.) Szóval ezeket még valahogy óvatosan belezutty és innentől nagyon óvatos kevergetésekkel főztem készre.



Most már csak a maradék pici padlizsán sorsát kellett rendezni, azt gondoltam, nem lehet bonyolult dolog padlizsánkrémet készíteni. Az egyik főzős oldalon külön padlizsánkrém-gyűjteményt találtam. Szóval a keresgélés közepette egy igazi vallásháborúba csöppentem, legalább tíz, egyetlen és eredeti padlizsánkrém-recepttel. Majonézes, joghurtos változatokat, fokhagymára vagy vöröshagymára esküvőke... Igaz, most céltudatosan olyan receptet kerestem, amit az itthoni hozzávalókból kivitelezni lehet, mert semmi kedvem a szaladó esőben elvánszorogni a boltig. Szóval, fokhagyma, ecet, mustár és egyebek kizárva, koncentráljunk a szemtávolságban lévő hozzávaló-alternatívákra. (Aktualizálok, eső elállt, de viharos szél váltotta fel, tehát maradok.)

Padlizsán-projekt elhalasztva, a pici padlizsán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sem megsülni, sem megpuhulni nem akart rendesen. Most már csak azért sem hagyom magam, a héten, de legkésőbb a következő hétvégén megint próbálkozom, csakazértis.

1 hozzászólás eddig

  • Értékelés:
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá ehhez a bloghoz. Belépnél? | Regisztrálnál?

Rólam

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

  • Nincsenek kedvenc szerzők

http://rss.szofiaban.blogter.hu/

0Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet